A kávé pszichológiája

A kávé az egyik legelterjedtebb fogyasztási cikk a világon. Különféle formában és ízesítésben, de a földön mindenhol fogyasztják nap mint nap. Ezért nem is okoz nagy meglepetést, hogy óriási iparág épült köré, ami emberek millióit foglalkoztatja, a kávébabot leszüretelő munkásoktól kezdve egészen a reklámkampányokat tervező marketingigazgatókig.

A kávéház – a szociális tér – egykoron az információ áramlás tökéletes platformja volt, de a pletyka és társalgás által ma is van ilyen funkciója, a 19. és 20. század kávéházi kultúrájában pedig az értelmiségnek, politikai fórumoknak adott helyszínt. Talán nem véletlen, hogy Petőfék is a Pilvaxban írták meg a 12 pontot.

Egyes kutatások bebizonyították, hogy a kávé fogyasztásnak számos pozitív hatása van, a kávéban rejlő antioxidánsok fizikai és mentális jóllétünket is segítik. A koffein aktivitást vált ki a központi idegrendszerben és mérsékelt fogyasztás esetén javítja a kognitív feladatokon való teljesítményt. A kávé segíthet meghosszabbítani az életünket. Negyven kutatást áttekintő elemzés elemzés arra következtetésre jutott, hogy a napi 2 – 4 csésze kávé csökkenti az esélyt az elhalálozásra, testsúlytól és életkortól függetlenül.

A kávé alapjaiban véve a dopamin nevezetű neurotranszmitter felszabadulására hat az agyban. A dopaminnak számos funkciója van: szerepe lehet többek között a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalomérzés és a függőség kialakulásában. Az általa kiváltott euforikus érzést szokták fogyasztói a reggeli csésze kávéhoz társítani.

A kávé szervezetre gyakorolt energetizáló hatása nemcsak a testet éleszti fel, hanem az elmét is. Több kutatásban is azt találták, hogy a kreativitás és a döntéshozói képesség összefüggésbe hozható a kávéfogyasztással. Talán ezért is lehet az, hogy a legtöbb kávét fogyasztó szakmák listáján szerepelnek újságírók és média szakemberek, IT technikai támogatók, vállalatvezetők.

A kávé segít a kreativitás kibontakoztatásában mind egyéni, mind csoportos szinten. Egy közös kávézással egybekötött ötletelés segít lebontani mind a szociális, mind a szakmai gátakat. Ezáltal egy kötetlenebb és inspirálóbb légkör alakul ki, ami kedvezően hat a kreatív ötletek megszületésére. Egy amerikai kutatásban a megkérdezettek 46 százaléka állította azt, hogy a kávé segít nekik a hatékony munkavégzésben. Egy másik felmérés szerint a válaszadók 20 százalékának segített a kapcsolatteremtésben és ismerkedésben a közös kávézás.
Úgy fest, hogy a kávé ivászat már-már szükségszerű a munka világában. A kutatásból kiderült, hogy azok fogyasztanak a legtöbb kávét (legalább napi 4 pohár), akiknek az átlagnál stresszesebb a hivatásuk: az újságírók isznak a legtöbbet, akiket a rendőri- és a tanári szakma követ. Úgy néz ki, hogy a túlzott leterheltség és a hosszan elhúzódó túlórázás több koffein fogyasztásra késztet. Gyakran felmerül a kérdés, vajon a kávé jót vagy rosszat tesz az egészségnek? A JAMA Internal Medicine tanulmánya szerint a válasz: jót is, rosszat is. Számos kutatás ugyan azt bizonyítja, hogy a kávéban lévő koffein nem gyakorol káros hatást az egészségünkre, ám a kávéfogyasztásnak vannak olyan aspektusai, amelyek nem feltétlenül tesznek jót az egészségnek.

Pozitív hatások

A 130 ezer amerikai egészségügyi szakember részvételével készült Ápolónők
Egészségtanulmánya és Egészségügyi Szakemberek Egészségtanulmánya körülbelül 20 évig vizsgálta a koffeinfogyasztást, és azt az eredményt hozta, hogy a kávé nem növeli a halálozást.
Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy a kávé nagy mennyiségű fogyasztása a 2-es típusú diabétesz alacsony kockázatával hozható összefüggésbe, vagyis a kutatók szerint a koffein hosszú távon előnyös hatást gyakorolhat a cukorbetegségre.

Más előzetes kutatások arra utalnak, hogy a kávé a Parkinson-kór, a májrák és a
májzsugorodás ellen is védelmet nyújthat, és a szív-érrendszeri megbetegedések
kockázatát is csökkentheti.
A Harvard Egyetem Orvosi Karának az Archives of Internal Medicine folyóiratban
közzétett kutatása azt mutatta, hogy a nők körében a kávéfogyasztás csökkentheti a depresszió kialakulásának kockázatát.

Negatív hatások

Napi 2-3 csésze kávé vérnyomásemelő hatása miatt magas vérnyomást okozhat azoknál, akik erre hajlamosak.
Kismamák esetében hatással lehet a születendő baba súlyára, ezért csak kis
mennyiségben, vagy egyáltalán ne fogyasszanak kávét.
A dohányzás és a koffein együttes fogyasztása erősítik egymás szívre gyakorolt hatásait.
Hatványozott veszélyt jelent az artériákra és a vérkeringésre, növeli a szívinfarktus kockázatát.
A rendszeres kávéfogyasztás növeli a csontritkulás kockázatát, különösen 45 év felett, amikor a csontszövet mennyisége természetesen is csökken.
Sokszor előfordul, hogy feleslegesen fogyasztunk sok kávét, s ez igencsak megterheli a szervezetet, akár mérgezési tünetek is jelentkezhetnek.